Extra szűz, pomace, sansa… Kiigazodsz az olívaolajok dzsungelében?
Ha elolvastad az előző bejegyzésünket, már tudod, hogyan kell ellenőrizni a címkét, hogy ne verjenek át a boltban. De mi a helyzet a hangzatos megnevezésekkel? Mi a különbség a szűz, az extra szűz és a gyanúsan olcsó pomace vagy sansa között?
Bár mindegyik az olajbogyóból származik, a feldolgozás módja és a minőségük ég és föld. Hogy legközelebb már magabiztosan választhass, rendet teszünk a leggyakoribb kategóriák között – a legértékesebbtől a leggyengébbig!
1. Az uralkodó: Extra szűz olívaolaj (EVOO)
Ez az olívaolajok abszolút királya. Semmi trükk, semmi kémia: a fáról leszedett bogyókat egyszerűen mechanikus úton (préseléssel vagy centrifugálással) kisajtolják, mintha csak egy friss gyümölcslevet készítenének. Nem melegítik fel, és nem adnak hozzá semmit.
- Milyen az íze? Intenzív, karakteres, gyümölcsös, és ott van benne az a bizonyos borsos csípősség a torkodban.
- Mire használd? Salátákra, krémlevesek utólagos locsolására, tésztákra, mártogatni egy jó kenyérrel. Ez a kategória az, ami tele van egészségvédő antioxidánsokkal.
2. A kistestvér: Szűz olívaolaj (Virgin)
Ugyanúgy készül, mint az extra szűz (tisztán mechanikus úton), de a bogyók minősége vagy a feldolgozás pontossága miatt a savtartalma egy picit magasabb, az illat- és ízvilága pedig kevésbé komplex. Nem rossz, de hiányzik belőle az a prémium robbanás, amit a nagytestvér tud.
- Mire használd? Mindennapi főzéshez, pároláshoz, könnyedebb sütéshez tökéletes alap.
3. A mindennapi túlélő: Finomított vagy „Pure” olívaolaj
Ha a palackra csak annyi van írva, hogy „Olívaolaj” (néha megtévesztően Pure vagy Classic jelzővel), akkor valójában egy keveréket tartasz a kezedben. Ez olyan olajokból készül, amik alapjáraton (ízhibák vagy magas savtartalom miatt) emberi fogyasztásra alkalmatlanok lennének, ezért vegyi úton és magas hőfokon semlegesítik (finomítják) őket. Mivel így teljesen elveszíti az ízét és a színét, a gyártók hozzákevernek egy kevés (5-10%) extra szűz olajat, hogy legyen egy kis olíva jellege.
- Mire használd? Sütésre, rántott húshoz, vagy ha olyan ételt készítesz, ahova nem szeretnél intenzív olívaízt. Egészségügyi előnyei viszont már alig vannak.
4. A fekete bárány: Pomace, Sansa vagy Olivapogácsa olaj
Ez a kategória az olajgyártás „maradéka”. Miután a bogyókból kipréselték az extra szűz és szűz olajat, a visszamaradt száraz masszából (a törkölyből) élelmiszeripari oldószerekkel és hővel kinyerik az utolsó csepp zsiradékot is. Ebben a kategóriában is léteznek jobb és gyengébb minőségű olajok, amelyek abban különböznek versenytársaiktól, hogy tartalmaznak-e hozzáadott szűz olajat, és ha igen, milyen arányban.
- Mire használd? Őszintén? Ami kizárólag pogácsolajat tartalmaz, azt leginkább semmire. A görögök szerint az csak olajmécsesbe jó. Bár előszeretettel árulják olcsó sütőolajként, gasztronómiai értéke nincs, és az egészséges vegyületeket hírből sem ismeri. Viszont a szűz olajat is tartalmazó keveréket bő olajban való sütésre használhatod (ez a finomított napraforgó étolaj kicsit egészségesebb, minőségibb alternatívája).
A mi hitvallásunk: Hiszünk abban, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy gyenge minőségű ételekkel mérgezzük magunkat, ezért kizárólag a legmagasabb kategóriájú, ellenőrzött forrásból származó olívaolajokat használjuk evésre, kenésre, hidd el, ez az egyik legjobb dolog, amit az egészségedért tehetsz!
Az extraszűz olíva olaj egészségre gyakorolt hatásairól nem sokára olvashatsz itt, a blogban.
